Február 26-án, online konferenciával indul a hat Duna-menti országon átívelő DANUrB+ turizmust segítő projekt – tájékoztatta az MTI-t a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal sajtófőnöke.

Ambrus András elmondta, hogy a 2020. és 2022. közötti projekt a 2017 és 2019 között megrendezett DANUrB kutatási program folytatása. A mostani szakasz keretösszege 2,7 millió euró, a közös munkában Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária vesz részt. A 19 tagú partnerséget 6 egyetem, turizmussal és régiófejlesztéssel foglalkozó kutatóintézetek és ügynökségek, területi önkormányzatok, továbbá civil szervezetek alkotják, a programot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) urbanisztikai tanszéke dolgozta ki és vezeti.
A kezdeményezés célja egy átfogó, térbeli-kulturális hálózat, az “Európai Kulturális Sétány” létrehozása, amely összeköti a Duna-menti közösséget, és ezeket egy márkanév alatt, egyetlen turisztikai célpontként egyesíti – fejtette ki Ambrus András. A projekt tematikus útvonalakat és fejlesztési lehetőségeket kínál, ami növelheti a látogatók számát, meghosszabbítva és kulturális tartalommal töltve meg a régióban töltött idejüket.
 

A megyei önkormányzat részvételét indokolva Ambrus András arra hívta fel a figyelmet, hogy Pest megye életében a Duna kiemelt jelentőségű, hiszen a folyó mentén európai viszonylatban is egyedülálló értékek találhatók, emellett az előző projekt sikere, a térségi együttműködés erősítése is mintegy kötelezi a megyét a folytatásra.
A helyi értékek, a kulturális örökség és a közösségek a fejlődés motorjai lehetnek – fogalmazott a sajtófőnök -, és a DANUrB+ keretében ehhez nyújtanak szakmai támogatást: tudást, közösséget, közös cselekvés lehetőségét.
 

Segítik megalapozott pályázatok, tervek elkészítését, egymást támogató projektek előkészítését, és hogy minél többen megismerjék ezeket a településeket. A megye települései közül Makád, Lórév, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ráckeve, Szob, Ipolydamásd, Letkés csatlakozott. Az új programban a periférikus helyzetben lévő falvak, községek kerülnek középpontba, így kiemelten foglalkoznak a Csepel-sziget alsó szigetzugi részével vagy a Dunakanyar periférikus helyzetben lévő településéivel, amelyek bár rengeteg történeti és természeti kinccsel rendelkeznek, jelenleg kevésbé tudnak bekapcsolódni a turisztikai forgalomba.
Az új szakasz pontos programterve még készül, de első eseményként már februárban megrendeznek egy online konferenciát, a későbbiekben pedig – a korábbiakhoz hasonlóan – workshopok, tanulmányutak, képzések, jó gyakorlatok bemutatása segíti a résztvevőket, de konkrét turisztikai terv is megvalósul egy-egy településen – mondta Ambrus András.

Forrás: MTI